Arizona-Mit Mond A Szem
A szemgolyó burkainak legbelső rétege az ideghártya (retina), amely vékony fátyolként béleli ki a szemgolyót. Ahol a legvastagabb, ott is csupán 0,5 mm. A retinában helyezkednek el a fény érzékelésére képes idegsejtek.
Arizona-Mit mond a szem
Az emberi szemben két különböző fényérzékelő érzéksejt található, a pálcikák és a csapok.Csapoknak a színlátásra specializálódott idegsejteket nevezzük, a teljes retinában mintegy 6 millió van belőlük. Három különböző csoportjuk érzékeli a piros, a kék és a zöld fényt. A csapok működéséhez erősebb fényre van szükség, de sokkal részletgazdagabb képet alkotnak, mint a pálcikák.
A szem fénytörő-képességét dioptriában adjuk meg, amely a lencse fókusztávolságának reciprok értéke. Az emberi szem fénytörő elemeit helyettesítő lencse fókusztávolsága 15 mm volna. Ez azt jelenti, hogy ilyen távolságban találkoznak a fénysugarak a lencse mögött és a retina előtt egy pontban. Így a szem törőképessége 66,6 dioptria (1 m/0,015 m= 66,6). Ebből szaruhártya törőereje kb. 42 dioptria, a lencsére kb. 24 dioptria jut. Mivel a fénynyalábok a retina előtt kereszteződnek, a retinára fordított, kicsinyített kép esik.
Hogy a feldolgozandó kép mindig a retinára és megfelelő nagyságban essék, a szemnek alkalmazkodnia kell. Ezt nevezik akkodomációnak, amelyet a szemlencse alakjának változtatásával tud megtenni. (Közelre való alkalmazkodáskor a pupillák is dolgoznak, beszűkülnek, valamint a két szemgolyó egymás felé fordul, befelé kancsalít egy kicsit.)
Távolra nézéskor a sugártest, amelyen a lencsefüggesztő rostok tapadnak, elernyed, ellapul a szem belső felszínén. A lencsefüggesztő rostocskák így megfeszülnek, kifeszítik a szemlencse tokját, és ellapítják a benne lévő lencsét. A közelre nézéshez már munkát kell végezni, a sugártest izomgyűrűje összehúzódik, a lencsefüggesztő rostok immár nem feszülnek, a lencse összeugrik, domborúbb lesz.
A fiatal emberke szemlencséje még teljesen rugalmas, így nem okoz neki gondot az alakváltozás.Az alkalmazkodás nélkül legtávolabbi élesen látott pont (távolpont) fiatal szemnél gyakorlatilag a végtelenben van, az alkalmazkodási képesség teljes igénybe vételével még élesen látható pont (közelpont) pedig a szem előtt mintegy 10 cm-re. A kettő közötti különbséget szintén dioptriában adják meg. Ez az érték a kisgyermekkorban akár 10-15 dioptria is lehet.
A látóideg rostjainak fele agyalapon kereszteződik. Azok a rostok kereszteződnek csak át, amelyek a retinának az orr felé eső felében erednek. A bal szem retinájának orr felőli területeiről a jobb agyféltekébe, a jobb szem azonos retina területeiről a bal agyféltekébe kerül az információ feldolgozásra. A halántéki retina területeken eredő idegrostok nem kereszteződnek. Ez az elrendeződés segít abban, hogy a látóideg bizonyos sérüléseinél, vagy azt érintő agydaganat esetén, pusztán a beteg által panaszolt látótérkiesés alapján megmondhassuk, a látópálya melyik szakaszán van a baj.
A tarkólebenyben található elsődleges látókéreg a látóideg kereszteződése miatt mindkét agyféltekében mindkét szemből kap információkat. Itt tudatosul mindaz, amit látunk, működése szükséges a vizuális emlékezethez. A látókéregből fontos pályák vezetnek tovább, többek között a tobozmirigyhez. Így tudatosul szervezetünkben a napszakok változása, így alakul ki testünk és elménk cirkadián (24 órás) ritmusa.
A szem a lélek és egyben a test tükre is. A tiszta tekintet lelki harmóniát, egyensúlyt tükröz. Az írisz ( a szem szivárványhártyája) ismerete nagyon sok segítséget nyújt, megismerhetjük a szervek, szervrendszerek állapotát, hiszen fontos mikroterület ez a testrészünk is, ugyanúgy mint a tenyerünk, vagy éppen a talpunk. Az emberi szervezet legérzékenyebb része, ezért a szervi elváltozások, stresszhelyzetek különböző nyomokat, jeleket hagynak rajta. Belső szerveink és íriszünk kapcsolatban állnak egymással. Ezt számos vizsgálat alapján állapították meg.
A szemfehérjén, valamint az íriszen észlelhető elváltozások mindig utalnak a szervezetben lévő elváltozásokra, folyamatokra. Szakember segítségével pedig feltárhatóak ezek az eltérések, rizikófaktorok.
Egy erre a célra kialakított optikai eszköz digitális kamerája szkenneli mindkét szemet egyszerre, ebbe kell nézni, egy időben, pár másodpercig. Ez az eszköz egy számítógéphez van csatlakoztatva, ami néhány percen belül elemzi az információkat és ezt követően a szakember elvégzi az állapot elemzést.
Az élet korai szakaszában megtanuljuk felismerni az arcvonásokat és kifejezéseket, és bizonyos személyiségtípussal azonosítjuk őket. Ezek a sztereotípiák igazi emberi tapasztalatokra épülnek, ezért adjunk hitelt nekik.Lássuk mit árul el rólunk szemünk, szemöldökünk, homlokunk, orrunk vagy épp a fülünk.
Meghatározható-e a pupilla méretének változásából a szexuális orientáció? Mitől függ, hogy milyen lesz a gyermek szemszíne? Mit jelez, ha a kék szemszín hirtelen barnává alakul? Van-e tudományos alapja az íriszdiagnosztikának? Összegyűjtöttük, mit mond a tudomány az íriszről.
Írisznek vagy szivárványhártyának nevezzük a szem színes részét, középen egy nyílással, azaz a pupillával, vagy más néven szembogárral. A szivárványhártya körkörös és sugárirányú izmokat tartalmaz, az előbbiek összehúzódása csökkenti, az utóbbiaké növeli a pupilla méretét. Az írisz első számú feladata ugyanis a pupilla méretének folyamatos változtatása. De miért szűkül, és miért tágul a szembogár?
A pupilla mérete elsősorban a fény mennyiségtől függ, de méretét befolyásolja érzelmi állapotunk és mentális leterheltségünk is. Erős fényben a pupilla összehúzódik, hogy ily módon csökkentse a szem ideghártyájára, a retinára jutó fénymennyiséget, gyenge megvilágításnál pedig kitágul, és ily módon lehetővé teszi, hogy a retinát több fény érje. De a pupilla mérete akkor is csökken, ha közeli tárgyakra fókuszálunk, például olvasunk.
A szem színét a benne található festékanyag mennyisége határozza meg. Csakúgy, mint a bőrszín, a szemszín is függ a földrajzi szélességtől. Minél északabbra megyünk, annál kevesebb festékanyag található az ott élők bőrében, hajában, íriszében, azaz egyre világosabb.
Az európai, illetve az európai felmenőkkel rendelkező csecsemők szinte kivétel nélkül kék szemmel születnek, ám a szem színe a harmadik életév végéig változhat. A barna festékanyag ugyanis csak az első életév körül kezd termelődni, így a gyermek kék szeme idővel barnává alakulhat.
Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a kék szemszín recesszív, azaz, ha egy gyermek barna és kék szemszínű géneket örököl, akkor a szemszíne a domináns barna lesz. Ma már ismert, hogy a szemszín genetikája ennél sokkal összetettebb, legalább tizenkét-tizenhárom gén, de akár ötven gén működése is befolyásolhatja. Egyelőre ezen gének működésének megértése még nem tart ott, hogy a kutatók minden esetben legalább 90 százalékkal meg tudnák határozni a születendő gyermek szemszínét.
Elvétve készültek már olyan tudományos kutatások, amelyek azt vizsgálták, hogy milyen jövő vár adott szemszín viselőire. E gyerekcipőben járó terület egyik eredménye az például, hogy a világosabb szemszínű nők a szülés során jellemzően kevesebb fájdalmat élnek meg, mint a sötétebb szemszínűek. Egy másik kutatás szerint pedig a világosabb szemszínűek jellemzően több alkoholt fogyasztanak, a sötétebb színűeknek ugyanis kevesebb is elég ahhoz, hogy berúgva érezzék magukat.
Ritkán előfordul, hogy valakinek a két szeme különböző színű: ez lehet genetikai eredetű, de kialakulhat sérülés következményeként is. Ha a szem színében hirtelen következik be változás, például barnából zöldbe alakul át, vagy fordítva, ajánlott mielőbb orvoshoz fordulni.
Olyan tudományos vizsgálatok azonban már készültek, amelyek a lelki alkatot próbálták meg feltárni az írisz mintázata alapján. Egy svéd vizsgálatban az írisz sugárirányú és a körkörös mintázatait vizsgálták, plusz a résztvevőknek személyiségi tesztet kellett kitölteniük.
Az eredmények szerint minél kevesebb sugárirányú mintázat volt valakinél megfigyelhető, annál inkább jellemző volt rá, hogy meleg, gyengéd, bizalomgerjesztő személyiség volt, pozitív érzelmekkel, pozitív életfelfogással. A pupillától távolabb eső, hosszabb, körkörös minták viszont impulzív személyiséget jeleztek. A kutatók szerint a jelenség okai genetikaiak. Az írisz szöveteinek növekedését befolyásoló PAX6 gén egyes mutációi összefüggésben hozhatók a gyengébb impulzuskontrollal, szokatlan viselkedéssel.
A bal szem viszketése jelezheti, hogy belement valami, huzatot kapott vagy begyulladt. Ám most nem az egészségügyi vonatkozásokról lesz szó, hanem a kapcsolódó babonákról.
Kevésbé ismert babona, hogy míg a jobb szem viszketése egy régen látott személlyel való találkozást jósol, addig a bal szemé csalódást. Egy másik verzió szerint a szemek viszketése azt jelenti, hogy beszélnek rólad a hátad mögött, ha pedig a bal szemed viszket vagy ugrál, akkor rossz dolgokat mondanak rólad.
A kínai, indiai, hawaii, kameruni és nigériai folklórban is megjelennek a szemek viszketéséhez, illetve rángatózásához kapcsolódó babonák. A legkifinomultabb formában is Kínában, ahol azt is figyelembe veszik, hogy a nap mely órájában jelez a szem. Ha például hajnali 4 órakor rándul meg valakinek a szeme, az örömet jelez, ám ha ugyanez délben történik, katasztrófa közeleg. 041b061a72